Novemberben egyre több napelemes háztartásban merül fel ugyanaz a kérdés: elromlott a rendszerem? Rövidülnek a nappalok, sűrűbben van borult, ködös idő, és a hozam szemmel láthatóan kevesebb, mint nyáron. A válasz nyugtató: nem romlott el semmi. A napelem ilyenkor is termel, csak lényegesen kevesebbet, és ez a technológia természetes működése.

Összeszedtük, mennyivel kevesebb áramra számíthatunk a következő hetekben, miért csökken a termelés, és mi az, ami ilyenkor is a javunkra dolgozik.

Mennyivel termel kevesebbet ilyenkor?

Egy átlagos magyarországi napelemes rendszer nyári és őszi-téli termelése között nagyságrendi a különbség. Egy 10 kWp teljesítményű, déli tájolású rendszer nyáron naponta 40-55 kWh áramot termel, novemberben viszont már csak 3-5 kWh-t, decemberben és januárban pedig 3-8 kWh-t. A téli negyedév az éves termelésnek mindössze 8-9 százalékát adja.

Havi bontásban, ugyanerre a 10 kWp rendszerre:

• Október: napi átlag 6-9 kWh, az éves termelés körülbelül 6 százaléka
• November: napi átlag 3-5 kWh, az éves termelés körülbelül 3,5 százaléka
• December: napi átlag 2-3,5 kWh, az éves termelés körülbelül 2,5 százaléka
• Január: napi átlag 3-4 kWh, az éves termelés körülbelül 2,5 százaléka
• Június: napi átlag 16-19 kWh, az éves termelés körülbelül 12,5 százaléka

Jól látszik a tendencia: októberről novemberre nagyjából a felére esik a termelés, és ez nem fokozatos lassulás, hanem viszonylag gyors visszaesés. Ez az, amit sokan most tapasztalnak, és ami elsőre ijesztőnek tűnhet.

Érdemes viszont a másik oldalról is megnézni: tavasszal és ősszel, márciusban és októberben még bőven van érdemi termelés, nyáron pedig a rendszer a ház energiaigényének jelentős részét fedezi. Az éves összkép ettől függetlenül kedvező marad.

Miért termel kevesebbet ilyenkor?

Négy tényező dolgozik egyszerre, és mindegyik fizikai, nem műszaki hiba.

• Rövidülő nappalok. Novemberben Magyarországon a nappal hossza már jóval rövidebb a nyárinál, decemberben és januárban pedig mindössze 8-9 óra, amiből a nap érdemi szögben csak 4-5 órán át süt. Júniusban ehhez képest 16 óra nappal és 8-9 óra produktív napsütés tartozik.
• Alacsonyabb napállás. A nap ilyenkor alacsonyabban jár az égen. Magyarország szélességi körén a déli nap maximális szöge decemberben mindössze 20-22 fok, júniusban viszont 65-67 fok. Az alacsonyabb napállás miatt a fény hosszabb utat tesz meg a légkörben, és ferdébb szögben érkezik a panelfelületre.
• Borult, ködös időjárás. Ez a november legfontosabb tényezője. Az őszi és téli hónapokban lényegesen több a borult nap, és ilyenkor a szórt fény a közvetlen napfény energiájának csupán 15-30 százalékát jelenti. Egy tartósan ködös hét önmagában is érezhetően visszaveszi a hozamot.
• Hótakaró. Ez majd a téli hónapokban kerül elő. Ha a paneleken vastag hóréteg marad, a termelés átmenetileg teljesen leállhat.

A meglepő jó hír: a hűvös idő nem ellenség

Ez az a pont, amit kevesen tudnak, pedig sokat magyaráz. A napelem félvezető eszköz, és a magas hőmérséklet rontja a hatásfokát, nem javítja. Egy tipikus szilícium alapú panel hatásfoka minden egyes Celsius-fok melegedéssel körülbelül 0,3-0,45 százalékkal csökken.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nyáron, amikor a panel felülete akár 65 Celsius-fokra is felmelegszik, a rendszer a névleges teljesítményéhez képest 12-18 százalékot veszít. Egy hűvös, tiszta őszi vagy téli napon viszont, amikor a panel 0 Celsius-fok körül van, akár 7,5-11 százalékkal jobban is teljesíthet, mint a névleges tesztfeltételek mellett.

Ezért fordulhat elő, hogy egy napos, hűvös novemberi napon meglepően szép termelést látunk: ilyenkor egy 10 kWp rendszer akár a napi átlag többszörösét is leadhatja. Vagyis amit most tapasztalunk, az nem a hideg miatt van, hanem a kevés napsütés miatt. A hőmérséklet a mi oldalunkon van, a fény az, ami kevés.

Ez nem egyedi eset: mit mutatnak a hazai adatok?

Érdemes tudni, hogy ez nem a mi rendszerünk sajátossága, hanem országos jelenség. Az elmúlt évek mérései szerint az ország területének mintegy háromnegyedén a napfényes idő hossza rendre elmarad az átlagostól ezekben a hónapokban, és a különbségek régiónként is nagyok lehetnek: előfordult, hogy Pécsett 84 órát mértek egy hónapban, Mosonmagyaróváron viszont csak 39-et, ami napi átlagban 75 perc napsütést jelent.

A Mavir adatai is ezt támasztják alá: a napelemek nappali kihasználtsága a sötétebb téli hónapokban mindössze 11,4 százalékos volt, szemben a naposabb évek 15-16 százalékos szokásos értékével. Vagyis a kevés termelés nem a mi rendszerünk hibája, hanem az időjárás következménye, országosan.

Mit tegyünk ilyenkor?

A legfontosabb: ne szereltessük le a rendszert, és ne hívjunk szerelőt gyanús hiba miatt. Ha a monitoring felületen kevesebb termelést látunk, az önmagában nem hiba, hanem az évszak.

Ami viszont hasznos lehet:

• Nézzük a havi és éves összképet, ne a napi adatokat. Egy-egy borult nap önmagában semmit nem mond. Az számít, hogy a hónap vagy az év egésze hogyan alakul a korábbi évekhez képest.
• Figyeljük a monitoringot, de ne pánikoljunk a visszaeséstől. Ha viszont egy napos napon is tartósan nulla vagy gyanúsan alacsony a termelés, akkor érdemes szakembert hívni.
• Ősszel érdemes átnézni a paneleket. A lehullott levelek, az ágakról lecsorgó szennyeződés vagy a madárürülék a borús időben arányosan nagyobb veszteséget okoz, mint nyáron, mert kevesebb a fény.
• Az energiatároló ilyenkor is segít. A nappali termelés jellemzően dél körül csúcsosodik, a fogyasztás viszont reggel és este a legnagyobb. A tároló ezt a különbséget hidalja át: az önfogyasztási arány tároló nélkül körülbelül 25-35 százalék, tárolóval viszont 50-65 százalék lehet. Ez a téli hónapokban különösen értékes, amikor kevés az áram.

Amire a tél előtt érdemes felkészülni

Ami most borult idő, az néhány hét múlva hó is lehet. Erre érdemes előre tudni a legfontosabbakat:

• A 2-3 centiméternél vékonyabb, száraz hó általában magától lecsúszik a dőlt panelekről, nem érdemes miatta felmászni a tetőre.
• Vastag, tapadós hó esetén viszont akár 3-7 nap termelés is elveszhet, ezért ilyenkor érdemes eltávolítani.
• Kizárólag gumi vagy szivacs végű hóeltávolítót használjunk. Lapát, éles szerszám vagy merev söprű kárt tesz a panelben.
• Soha ne öntsünk meleg vizet a panelre, mert a hirtelen hőmérséklet-változás repedéshez vezethet.
• Ha a tető meredek vagy jeges, ne másszunk fel, hanem bízzuk szakemberre.

Egy dolgot érdemes tudni a hóról: nem csak hátrány. A fehér hótakaróról visszaverődő fény, az úgynevezett albedó hatás, a kétoldalú, bifaciális paneleknél plusz termelést hozhat.

Összefoglalva

A napelem ősszel és télen is működik, csak kevesebb napenergiát kap, és ezt a rendszer hűen tükrözi. A mostani visszaesés nem hiba, nem elromlott panel és nem rossz telepítés következménye, hanem egyszerűen az évszak. Sőt, a hűvös időjárás a panel hatásfokát javítja, csak kevés a fény hozzá.

Tavasszal a termelés magától visszaáll, és addig is érdemes a kevesebb áramot okosan hasznosítani. Ha kérdésed van a saját rendszered működésével kapcsolatban, vagy szeretnéd tudni, hogyan lehetne a téli időszakban is többet kihozni a rendszerből, keress minket bizalommal. ☀️

Forrás: napelemrendszerek.hu szakmai összefoglalója a hazai napelemes rendszerek havi termelési adatairól; Telex G7 és HungaroMet mérései a napfénytartamról; Mavir termelési adatok. A termelési értékek rendszerre és időjárásra vonatkozó becslések, az egyedi rendszerek ettől eltérhetnek.